2011. augusztus 9., kedd

Házi pizza



A néhány nap jó idő meghozta áldásos gyümölcsét, egyszerre beért egy rakás paradicsom a kiskertben. Megenni magában sok lenne, eltenni kevés, így paradicsomszósz készült belőle. Több fajtát is tettünk bele, így lett nagyon finom. És a jó kis házi paradicsomszósz pizza után kiált, így azon végezte. Vendéget is vártunk, így többfélét is gyártottunk: szalámis-hagymásat, sonkás-zöldségeset, sonkás-füstölt sajtosat a fiúk kedvére és sonkás-mozzarellásat az enyémre! :)

Hozzávalók:
Tészta:
50 dkg sima liszt
50 dkg rétes liszt (ha lett volna itthon, akkor 1 kg kenyérliszt)
2,5 dkg élesztő
1 ek cukor
3-4 dkg só
pár kanál olívaolaj
6 dl víz
Paradicsomszósz:
1,3 kg paradicsom
3 gerezd fokhagyma
olívaolaj
1 tk szárított oregánó
1-2 ek balzsamecet
bors
néhány levél bazsalikom
Feltét:
2 csomag mozzarella
szárított sonka
néhány levél bazsalikom

A szószhoz a paradicsomokat forró vízbe dobtam, majd lehámoztam őket. A reszelt fokhagymát kevés olajon megfonnyasztottam, hozzáöntöttem a paradicsomokat, de nem nyomkodtam szét. Hozzászórtam az oregánót, felforraltam, majd lassú tűzön hagytam rotyogni kb. másfél órán keresztül. Amikor szépen besűrűsödött, szétnyomkodtam őket, ízesítettem sóval, borssal, balzsamecettel, és apróra vágott bazsalikommal.
A tésztához mindent hagytam langyosra melegedni, mielőtt nekiláttam. Az élesztőt a cukorral 3 dl vízben megfuttattam. A liszteket egy nagy tálba szórtam, a szélére hintettem a sót, a közepére mélyedést fúrtam. Ide öntöttem az olívaolajat, az élesztőt és a maradék vizet is. Fakanállal bentről kifelé összekavartam, amikor kezdett összeállni kiborítottam és jól meggyúrtam - ez legalább 10 perc, de inkább negyed óra, amíg hólyagos nem lesz a tészta. Az üres tálat vékonyan kiolajoztam, beletettem a bucit, és lefedve a konyhapulton (mert meleg volt) megkelesztettem (gyakorlatilag kimászott a tálból, ezért 1 óra után a hűtőbe tettem, hogy ne teljesítsen túl - a pizzának amúgy is jót tesz, ha minél hosszabb időn keresztül tud kelni a tészta, akár fél napon át vagy tovább is, de felhasználás előtt megint szobahőmérsékletűnek kell lennie).
Amikor már kellően éhesek voltunk, befűtöttem a sütőt a legmagasabb fokozaton (ez nálam 250 fokot jelent), és betettem két sütőlapot. Kipüföltem a tésztából a levegőt, kicsit átgyúrtam, majd négyfelé osztottam. Bucira formáztam őket, és sodrófával jó vékonyra kinyújtottam őket, és hagytam kicsit pihenni. Amikor már kellően forró volt a sütőben, kivettem a sütőlapokat, rátettem a tésztát (igazából ez kétemberes feladat), megkentem paradicsomszósszal, és jöhettek a feltétek. Az enyémre rátépkedtem a sonkát, a mozzarellát és a bazsalikomot. Két menetben, kb. 10-15 perc alatt készre sültek a pizzák. 
Ebben a módszerben az a jó, hogy olyan ropogós lesz a tésztája, mintha kemencében sült volna. Persze kemencében lenne az igazi, fáj is a szívem egy jó kis kerti alkalmatosságra... A végeredmény így is mennyei lett, azonnal nekiestünk! 

1 megjegyzés: