Kecskesajtos paradicsomleves

Ezt most kép nélkül írom, mert kérték a receptet, és bár nagyon sokszor kerül az asztalra nálunk, úgy tűnik, még nem fotóztam egyszer sem... Ellenben a fenti fotón a konyhakertünkkel büszkélkedem! :)

Az egyik kedvenc levesemről van szó egyébként, aminek az alapja egy egyszerűbb paradicsomos zöldségleves, amit a tészta tesz tartalmassá, és a kecskesajt emeli az egekbe! Nyáron friss paradicsomból, télen konzervből készítem, így a hidegben is sikerül egy kis napsütést csalogatni a tányérunkba.

Hozzávalók:

1 hagyma

2 szál szárzeller (hiányában apró kockára vágott fél zellergumó)

2 sárgarépa

2 gerezd fokhagyma

fél marék friss bazsalikom

olívaolaj

50 dkg paradicsom meghámozva és kimagozva (vagy 1 doboz hámozott paradicsom konzerv, vagy kettő :) )

só

bors

1 liter zöldségleves (vagy húsleves, ami éppen van otthon, vagy kocka)

5 dkg rugós tészta (olyan kis csavaros alakú, valahogy ezzel ízlik leginkább :) )

10 dkg kecskesajt (se túl puha, se túl kemény ne legyen)

A hagymát apró kockákra vágtam, a szárzellert és a répát karikákra. Egy lábosban az olívaolajon a zöldségeket, a zúzott fokhagymát és az apróra vágott bazsalikomot picit megpirítottam, sóztam, borsoztam, majd hozzáadtam a paradicsomot. Puhára pároltam őket, végül a levessel felöntve még 10 percig főztem együtt.

Közben a tésztát sós vízben megfőztem, majd a leveshez kevertem. A kecskesajtot a levesbe morzsoltam, megszórtam még bazsalikomlevéllel.

Ha valószínűleg nem fogy el egyszerre mind, érdemes a tésztát és a sajtot külön tálalni hozzá, hogy a tészta ne szívja be az összes levét, és a sajt ne olvadjon túlságosan bele a levesbe.

Babarack

Készülnek a barack kockák télire!

Olyan izgalmas - kíváncsi vagyok, hogy ízlik majd Sluga manónak, amit most olyan nagy szeretettel készítek elő neki!? Kóstolót már kapott, de az az igazság, hogy se nem szerette, se nem utálta... Persze ez még nem olyan igazi kóstoló volt ám, csak lenyalta a kanalat!

Október végén telik le a 6 hónap, amikor az anyatej mellé mást is adhatok neki, és lássuk be, akkor nem lesz nagy választék gyümölcsökből, ezért gondoltam, hogy próbálom egy kicsit megmenteni neki a nyarat. Mert a biominőségű Irmanéni-féle fagyasztott barack még mindig jobb, mint a semmi. És amikor túllépnénk az alma-répa-krumpli triumvirátuson, lesz mihez nyúlni, nem kell még egy fél évet várni a frissre. Az első adagokat csak simán pürésítettem, mert finom, szaftos, puha barackom volt, a második menetben pedig párolás után pürésítettem, mert ezek már a befőzni való keményebb gyümölcsök voltak. Készült már egy kevés szilvakocka is.

Egyébként olyan cuki, mi bármit eszünk, gyakorlatilag kinézi a szánkból a falatokat, nyúl a tányér és a villa után. Vajon mit gondolhat magában - minden anyatej ízű, csak van, ami máshogy néz ki? :)

Rozskenyér az új kenyér ünnepére

Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe, így nálunk is készült egy jó kis rozskenyér. Ezt rendszeresen sütöm, különböző változatokban (eredetileg egyébként Fűszeres Esztertől lestem). Most sokmagos változatban készült, bár sajnos vannak hiányosságai: elfogyott a kenyérlisztem, sikérem és tejsavóporom (ezekkel klasszisokkal jobb minőségű kenyér süthető), nem volt lenmagom és hántolt napraforgó magom, pedig ezek is kívánkoztak volna rá, de így is nagyon finom lett a végeredmény. És persze szívmelengető érzés házi kenyeret enni ünnepkor (is). 

Ha már augusztus 20., Szent István ünnepe a tüzijáték és a házi kenyér mellé egy pohár itthon és külföldön egyaránt többszörösen díjazott Szent István Korona Irsai Olivér dukál!

Hozzávalók:

3 pohár teljes kiőrlésű rozsliszt

1,5 pohár fehér kenyérliszt (ennek hiányában fele-fele arányban sima és rétes liszt)

2 kiskanál sikér

2 kiskanál édes tejsavó por

1 ek koriander mag

2 kiskanál egész kömény

3 kiskanál só

2,5 dkg élesztő

1 ek méz (vagy cukor)

2 pohár langyos víz

nagy marék dió

szezámmag

tökmag

Az élesztőt egy pohár langyos vízben megfuttattam a cukorral. A tésztát a magok és a dió kivételével meggyúrtam (most a robotgép dagasztókarjával, de kézzel izgalmasabb). Eléggé ragadós tésztát kaptam,  de ez így jó. Letakarva a duplájára kelesztettem, majd újra összegyúrtam, belemorzsoltam a diót, és ezt is hozzágyúrtam. Sütőpapírral bélelt püspökkenyér-formába tettem a tésztát, és újra hagytam kelni. A tetejét bevagdostam, megszórtam a magokkal (előtte kicsit megfröcsköltem vízzel, hogy jobban ragadjanak). Egy tepsibe kevés vizet öntöttem, ebbe állítottam a formát, és 200 fokra melegített sütőben megsütöttem. Közben pótoltam alatta a vizet, ha elfogyott.

Amikor langyosra hűlt, vajjal megkenve, a kertből szedett sárga koktélparadicsommal és egy pohár finom borral leöblítve ettük - a fűszerek miatt eléggé domináns az íze, de bármivel nagyon finom!

Banános, fehércsokis muffin

Babanézőbe érkező vendégeknek készítettem ezt a sütit és még egy csokis változatot is, nagy sikerük volt. Hamar elkészül, előre is lehet vele dolgozni, és közben mégis mutatós, nagyon finom a végeredmény - szóval igazi telitalálat egy kisbabás anyukának. Egyszerűbb verzióját (tejcsokikockákkal a tésztában, krém nélkül) rendszeresen készítem egyébként reggelire.

Hozzávalók 12 darabhoz:

10 dkg vaj

15 dkg finomliszt

10 dkg teljes kiőrlésű liszt

2 kiskanál sütőpor

1 kiskanál szódabikarbóna

1 kiskanál fahéj

csipet só

2 kisebb banán

1 tojás

2,5 dl tej

15 dkg cukor

3 dl tejszín

10 dkg fehér csoki

1 zacskó habfixáló

Előző este a tejszínben felolvasztottam az apróra tördelt csokit, amikor kihűlt, a hűtőbe tettem.

A vajat folyósra melegítettem, a banánt pépesre törtem egy villával. A liszteket, a sütőport, a szódabikarbónát, a fahéjat és a sót összekevertem egy tálban. Egy másikban a tojást, a tejet, a cukrot és a vajat egy habverővel simára kevertem. A száraz és a nedves anyagokat összekevertem, majd hozzáforgattam a banánt is. Papírkapszlival bélelt muffintepsiben elosztottam, és 175 fokra melegített sütőben kb. 25 percig sütöttem.

Amikor kihűltek a muffinok, keresztben levágtam a kalapjukat. A csokis tejszínhez szórtam a habfixálót, robotgéppel habbá vertem. Ezt a krémet elosztottam a muffinokon (akinek van kedve bíbelődni, lehet habzsákból nyomni, úgy szebb), és ráhelyeztem a kalapjukat.

Házi pizza

A néhány nap jó idő meghozta áldásos gyümölcsét, egyszerre beért egy rakás paradicsom a kiskertben. Megenni magában sok lenne, eltenni kevés, így paradicsomszósz készült belőle. Több fajtát is tettünk bele, így lett nagyon finom. És a jó kis házi paradicsomszósz pizza után kiált, így azon végezte. Vendéget is vártunk, így többfélét is gyártottunk: szalámis-hagymásat, sonkás-zöldségeset, sonkás-füstölt sajtosat a fiúk kedvére és sonkás-mozzarellásat az enyémre! :)

Hozzávalók:

Tészta:

50 dkg sima liszt

50 dkg rétes liszt (ha lett volna itthon, akkor 1 kg kenyérliszt)

2,5 dkg élesztő

1 ek cukor

3-4 dkg só

pár kanál olívaolaj

6 dl víz

Paradicsomszósz:

1,3 kg paradicsom

3 gerezd fokhagyma

olívaolaj

1 tk szárított oregánó

1-2 ek balzsamecet

só

bors

néhány levél bazsalikom

Feltét:

2 csomag mozzarella

szárított sonka

néhány levél bazsalikom

A szószhoz a paradicsomokat forró vízbe dobtam, majd lehámoztam őket. A reszelt fokhagymát kevés olajon megfonnyasztottam, hozzáöntöttem a paradicsomokat, de nem nyomkodtam szét. Hozzászórtam az oregánót, felforraltam, majd lassú tűzön hagytam rotyogni kb. másfél órán keresztül. Amikor szépen besűrűsödött, szétnyomkodtam őket, ízesítettem sóval, borssal, balzsamecettel, és apróra vágott bazsalikommal.

A tésztához mindent hagytam langyosra melegedni, mielőtt nekiláttam. Az élesztőt a cukorral 3 dl vízben megfuttattam. A liszteket egy nagy tálba szórtam, a szélére hintettem a sót, a közepére mélyedést fúrtam. Ide öntöttem az olívaolajat, az élesztőt és a maradék vizet is. Fakanállal bentről kifelé összekavartam, amikor kezdett összeállni kiborítottam és jól meggyúrtam - ez legalább 10 perc, de inkább negyed óra, amíg hólyagos nem lesz a tészta. Az üres tálat vékonyan kiolajoztam, beletettem a bucit, és lefedve a konyhapulton (mert meleg volt) megkelesztettem (gyakorlatilag kimászott a tálból, ezért 1 óra után a hűtőbe tettem, hogy ne teljesítsen túl - a pizzának amúgy is jót tesz, ha minél hosszabb időn keresztül tud kelni a tészta, akár fél napon át vagy tovább is, de felhasználás előtt megint szobahőmérsékletűnek kell lennie).

Amikor már kellően éhesek voltunk, befűtöttem a sütőt a legmagasabb fokozaton (ez nálam 250 fokot jelent), és betettem két sütőlapot. Kipüföltem a tésztából a levegőt, kicsit átgyúrtam, majd négyfelé osztottam. Bucira formáztam őket, és sodrófával jó vékonyra kinyújtottam őket, és hagytam kicsit pihenni. Amikor már kellően forró volt a sütőben, kivettem a sütőlapokat, rátettem a tésztát (igazából ez kétemberes feladat), megkentem paradicsomszósszal, és jöhettek a feltétek. Az enyémre rátépkedtem a sonkát, a mozzarellát és a bazsalikomot. Két menetben, kb. 10-15 perc alatt készre sültek a pizzák. 

Ebben a módszerben az a jó, hogy olyan ropogós lesz a tésztája, mintha kemencében sült volna. Persze kemencében lenne az igazi, fáj is a szívem egy jó kis kerti alkalmatosságra... A végeredmény így is mennyei lett, azonnal nekiestünk! 

Málnás pavlova

Az úgy kezdődött, hogy vettem egy fagyigépet, és nekiálltam a házi fagyigyártásnak - ha már nincs alkalmunk elindulni csak úgy, bármikor a nagy melegben fagyit nyalni. Persze ez még akkor volt, mikor 40 fokok voltak... És a jó fagyihoz tojássárgája kell, amiből az következik, hogy van egy csomó tojásfehérjém. Mi is készülhetne belőle, mint habcsók, és ha már habcsók, akkor habcsóktorta! Nagyon izgalmas ez a kívül ropogós, belül ragacsos torta, ami rózsavíztől illatos, ami pedig remekül passzol a málnához. A tejszínbe nem is kellene cukor, de szerintem ez a kis vaníliás íz igazán kellett az összhanghoz. Falnám bármikor! :)

Hozzávalók:

6 tojásfehérje

csipetnyi só

37,5 dkg porcukor

1 ek étkezési keményítő

1 ek fehérborecet

1 tk rózsavíz

4 dl tejszín

½ csomag bourbon vaníliás cukor

2 tálka málna

A szobahőmérsékletű tojásfehérjét lágy habbá vertem, és folyamatos keverés közben hozzáadtam egy csipet sót, valamint kanalanként a porcukrot (lassan, türelmesen, közben hagyva a gépet dolgozni), a végén pedig a keményítőt. Az ecetet és a rózsavizet fakanállal forgattam hozzá. Egy nagy tepsire sütőpapírt terítettem, semleges olajjal egy kicsit megkentem, és erre halmoztam a tojásfehérjét - kör alakot formázva, és olyan 6 cm magasan, az oldalát és a tetejét szépen elsimítgatva. A 150 fokra előmelegített sütőt ekkor visszavettem 110 fokosra és kb. 1 óra 25 perc alatt megsütöttem a tortát. A sütő ajtaját résnyire kinyitottam, és így hagytam teljesen kihűlni (akár egész éjszaka bent maradhat).

A tejszínből a vaníliás cukorral habot vertem, és a tortára halmoztam, majd megszórtam a málnával.

Töltött tök

A konyhakert rendületlenül ontja a tököket és cukkiniket, így tökfőzelék helyett megint egy töltött példány készült. Most húsosra vágytam, igazából pörköltesre, de helyette lett paradicsomos, mediterrán hangulatú. Így is jól csúszott!

Hozzávalók:

80 dkg-os sárga héjú tök

olívaolaj

1 kisebb vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

30 dkg darált pulyka

1 doboz 40 dkg-os darabolt paradicsomkonzerv

só

bors

provence-i fűszerkeverék

5-6 levél bazsalikom

15 dkg füstölt sajt (Anikó)

Egy serpenyőben kevés olívaolajon megdinszteltem az apróra vágott hagymát, majd hozzáreszeltem a fokhagymát. A darált húst ezen fehéredésig sütöttem, ráöntöttem a paradicsomot, ízesítettem sóval, borssal, provence-i fűszerkeverékkel, és lefedve addig főztem, amíg a leve elforrt. Közben a tököt meghámoztam, hosszában félbevágtam, a magjait és a belsejéből egy keveset kivájtam. Az aljából egy vékony darabot levágtam, hogy biztosabban álljon. A tököt egy tepsibe fektettem, megtöltöttem a húsos töltelékkel, megszórtam a reszelt sajttal, pici vizet öntöttem alá, és 190 fokra előmelegített sütőben fóliával lefedve sütöttem 20 percig, majd a fóliát levéve rápirítottam a sajtot.

Morzsás-ribizlis süti

Ezt még a múlt héten csináltam a saját termésű ribizliből, mert összejött úgy jó fél kiló a bokrokról! Van öt bokrunk a kertben, és minden évben megbízhatóan terem rajta a gyümölcs. Emlékszem, mikor Tami kutyám még kölyök volt, imádta lelegelni a bokorról, közelharcot kellett vívnunk, ha én is csipegetni akartam belőle (most már szerencsére hidegen hagyja)! :) Egy dolgot sajnálok csak, hogy nincs feketeribizlink, mert azt talán még a pirosnál is jobban szeretem... Nagyon finom lett, jó dús és tömény, de pont ilyenre vágytam!

Hozzávalók:

50 dkg ribizli

27,5 dkg hámozott mandula (vagy szeletelt mandula)

32,5 dkg liszt

1 ek sütőpor

5 tojás

28,5 dkg vaj

28 dkg cukor

1 csomag bourbon vaníliás cukor

csipet só

2 tábla fehércsoki

porcukor

Elektromos habverővel a tojásokat 18 dkg cukorral fehéredésig kevertem, hozzáadtam a puha vajat és továbbkevertem. 20 dkg mandulát finomra őröltem, összekevertem 20 dkg liszttel és a sütőporral. Kisebb adagokban a tojásos masszához dolgoztam. Egy nagyobb sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a tésztát. Egyenletesen elosztva rászórtam a ribizliszemeket, és a kisebb kockákra vágott csokit. A morzsához 12,5 dkg hideg vajat, 10 dkg cukrot, a vaníliás cukrot, egy csipet sót és 12,5 dkg lisztet robotgépben összekevertem, míg morzsás állagú lett, fakanállal hozzákevertem a szeletelt mandulát, majd rámorzsoltam a csokis ribizlire. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 40-50 percig sütöttem.

Miután kihűlt, felvágtam, és megszórtam kevés porcukorral.

Sajtos töltött cukkini

Anyukámtól tanultam ezt a töltött cukkini receptet, régen gyakran ettünk ilyet. Azóta pedig én is minden évben elkészítem nosztalgiából, az első termésekből. Igen, nemrég indult nálunk a cukkini szezon, kezdenek szépen beérni a konyhakertben! Camping sajtot szoktam használni a töltelékhez a retró hangulat miatt! Nagyon könnyű, ezért vacsorára ajánlom, ez az adag 2 embernek elég, bár én ebédre ettem, és majdnem mind elfogyott – nah, szeretem a cukkinit! 

Hozzávalók:

2 db cukkini

8 dkg füstölt főtt sonka

10 dkg tejszínes krémsajt

1 ek tej

fél zöld paprika

1 közepes lilahagyma

4 dkg reszelt trappista sajt

fél csokor petrezselyem

só

fehérbors

A cukkinit hosszában kettévágtam, közepét kivájtam, a magos részét kidobtam, a többit felaprítottam. A hagymát, a paprikát és a sonkát kockákra vágtam. A krémsajtot a tejjel csomómentesre kevertem, hozzáraktam a hagymát, a paprikát, a sonkát, és sóval, fehérborssal, apróra vágott petrezselyemmel fűszereztem, majd a cukkini üregébe töltöttem. Egy lapos tálba 3 ek vizet öntöttem és belefektettem a cukkinit. Reszelt sajttal megszórtam, és alufóliával lefedve 180 fokra előmelegített sütőbe tettem. Pár perc után levettem a fóliát, hogy a sajt szépen megpiruljon.

Egres habsapkával

Még tavaly láttam egy sorozatot a tv-ben Valentine Warnerrel, a címe Zamatos nyár volt. Ő készítette el ezt a finom desszertet. Nagyon megkívántam, de akkor már nem volt az egresnek szezonja, így azóta csak álmodoztam róla. Szerinte az egres a brit nyarak meghatározó íze, szerintem a magyar nyaraké is! Gyermekkoromban minden nyáron a rokonoknál a bokorról csipkedve lakmároztam belőle, aztán évekig nem jött szembe velem ez a savanykás gyümölcs. Történt aztán, hogy Irma néniéknél beérett az egres, és kaptam belőle. Irma néniék egy kedves öreg házaspár, akik tőlünk nem messze termelnek mindenféle földi jót a hétvégi kertjükben. Így végre elkészíthettem ezt a finomságot - hétvégén ettük a bográcsban készült gulyás után.   

Hozzávalók:

30 dkg egres  

5 dkg vaj  

15 dkg cukor  

2 tojás  

1 tk vaníliaaroma   

Az egreseket megtisztítottam, ollóval levágtam a bolyhos végüket és a szárukat. Egy edényben vajjal és kb. 5 dkg cukorral 6-8 percig pároltam. Levettem a tűzről, 5 percig állni hagytam, majd belekevertem 2 tojás sárgáját. A tojásfehérjéből kemény habot vertem, majd fokozatosan hozzáadtam 10 dkg cukrot és a vaníliaaromát – kemény, csillogó tojáshabot kaptam. Az egrest 3 kis tálkába öntöttem, rákanalaztam a habot, több kis csúcsot húztam a kanállal a tetejére. 180 fokos, előmelegített sütőben 15 percig sütöttem.

Sluga manó, alias Patrik

Itt az ideje visszatérni, így lassan egy év után.

Az eltűnésem oka pedig ez a tündéri kis Sluga manó, aki 2011. április 21-én született:

Nem én lennék, ha az örömhírt nem egy ló közölte volna velem már az első héten, a hévízi nyaralásból hazaérkezve. Azt hiszem, ez egy külön posztot megér… :)

Őszintén szólva a gyermekvárás ideje alatt nem sok energiám volt blogot írni, bár most milyen jó lenne visszaolvasni, hogy mit ettem és éreztem akkoriban! Amire biztosan emlékszem az, hogy az addig imádott házi kolbásznak szinte az elejétől fogva búcsút inthettem, mert még sajnos a szagát sem bírtam, és így jártam a sörrel is, bár erről lemondani sokkal könnyebben ment, lévén, hogy nem vagyok nagy sörivó. A bort és pezsgőt pedig nem száműztem teljes mértékben, persze csak néhanapján és módjával, azaz egy-egy kortyot, és csakis minőségi nedűt. Mi több, még egy pezsgővel bővített alapfokú WSET vizsgát is letettem közben, persze szigorúan céges indíttatásból! :) A végén pedig, ahogy egyre melegebb lett meg voltam veszve a citromfagyiért eperöntettel.

Aztán eljött a várva várt nagy nap, és fenekestől felfordult az életem. Eleinte nemhogy főzni nem volt időm, de örültem, ha pár percet tudtam egyben aludni. Ami tartotta bennem az erőt, az a finom tavaszi borsóleves, frissen fejtett borsóval és vajgaluskával, amit a párom anyukája készített, majd a párom továbbfejlesztette. Később, ahogy lett egy kis időm, sorra gyártottam a muffinokat, a banános-csokisat készítettem legtöbbször.

Mostanában pedig újra van egy csöpp időm főzőcskézni és gép elé ülni is, úgyhogy visszatértem! :)