Itt az ideje visszatérni, így lassan egy év után.
Az eltűnésem oka pedig ez a tündéri kis Sluga manó, aki 2011. április 21-én született:
Nem én lennék, ha az örömhírt nem egy ló közölte volna velem már az első héten, a hévízi nyaralásból hazaérkezve. Azt hiszem, ez egy külön posztot megér… :)
Őszintén szólva a gyermekvárás ideje alatt nem sok energiám volt blogot írni, bár most milyen jó lenne visszaolvasni, hogy mit ettem és éreztem akkoriban! Amire biztosan emlékszem az, hogy az addig imádott házi kolbásznak szinte az elejétől fogva búcsút inthettem, mert még sajnos a szagát sem bírtam, és így jártam a sörrel is, bár erről lemondani sokkal könnyebben ment, lévén, hogy nem vagyok nagy sörivó. A bort és pezsgőt pedig nem száműztem teljes mértékben, persze csak néhanapján és módjával, azaz egy-egy kortyot, és csakis minőségi nedűt. Mi több, még egy pezsgővel bővített alapfokú WSET vizsgát is letettem közben, persze szigorúan céges indíttatásból! :) A végén pedig, ahogy egyre melegebb lett meg voltam veszve a citromfagyiért eperöntettel.
Aztán eljött a várva várt nagy nap, és fenekestől felfordult az életem. Eleinte nemhogy főzni nem volt időm, de örültem, ha pár percet tudtam egyben aludni. Ami tartotta bennem az erőt, az a finom tavaszi borsóleves, frissen fejtett borsóval és vajgaluskával, amit a párom anyukája készített, majd a párom továbbfejlesztette. Később, ahogy lett egy kis időm, sorra gyártottam a muffinokat, a banános-csokisat készítettem legtöbbször.
Mostanában pedig újra van egy csöpp időm főzőcskézni és gép elé ülni is, úgyhogy visszatértem! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése